Játékunkban a hatalom működési mechanizmusára irányítottuk a figyelmünket. Azt vizsgáltuk, hogyan, milyen technikákkal képes egy alapjaiban rothadó rendszer fenntartani önmagát? Melyek azok az emberi magatartásminták és motivációk, amik segítik ennek a helyzetnek a fennmaradását?
És vajon meddig képesek elmenni a hatalom emberei hatalmuk megtartása érdekében? Előadásunkat egyetlen motívum – Isbel hercegnő feláldozása köré építettük. Kinek mit jelent Silenében az emberáldozás rituáléja? Kit milyen szándékok mozgatnak az áldozati szertartás megtartása vagy megakadályozása érdekében?

Az eredeti sokszereplős drámából alig néhány figurát tartottunk meg. Fontosnak éreztük ugyanakkor, hogy a palota világának ellenpontjaként játékunkban is megmaradjon „a nép”. Az utca világa Weöres darabjában is végig jelen van. A koldusok világában ugyanúgy mindenki végigjátssza a maga drámáját, mint a palota emberei. A lenti világ szándékunk szerint a maga töredékes módján a fénylő gazdagság világát tükrözi.
A dráma legfurcsább alakja Giorgio, Szent György lovag. A legenda sárkányölő hőse Weöres ábrázolásában már-már a bugyutaságig jó, tiszta ember. Egy csetlő-botló idegen, aki a politikai cselszövések világában ide-oda ténferegve keresi az ismeretlen ellenséget. Semmit sem tesz, mégis hőssé válik. Felrémlik a Chaplin-i kisember figurája, aki csetlő-botló jelenlétével tudtán kívül is hozzájárul a régi rend bukásához. Giorgio figurájának értelmezését szereplőválasztásunkkal is igyekeztünk megerősíteni…

Eredmények: Magyar Művek Szemléje országos minősítő fesztivál – ezüst minősítés